hashtagutazas

 A Karácsony, családdal töltött idő és a pihenés okán most szünetet tart a blog kb. január közepéig. Szóval mindenkinek Boldog Karácsonyt és élményekben, utazásban gazdag újévet!

És itt addig van néhány kép, csak úgy.

Kilátás a Gerlizten tetejéről, kb. 1900m magasságból. Itt fent könnyen lehet 60 cm hó is.

Kacsák az egyik gerlitzeni sífelvonó állomásán. Gondolom, úgy voltak vele az üzemeltetők, hogy miért ne?

Egy kis izlandi nyelvlecke Keflavik repteréről, Izlandról.

Viszlát január közepén! Talán egyszer még felveszem a fonalat:)

Évekkel ezelőtt az a nem várt szerencse ért, hogy az egyik barátom megkérdezte, nem akarok-e menni vele a Kinizsi Százas teljesítménytúrára. Nos, elsőre nem igazán akartam, de nem is határolódtam el elég erőteljesen. Ez hiba volt, mert így megragadt bennem az ötlet, és elkezdtem forgatni magamban. Aminek több felkészülő túra után az lett az eredménye, hogy beneveztünk, és egy májusi reggelen ott álltunk Békásmegyeren, a rajtra várók sorában.

Tengerparti város, keskeny, néhol sikátorszerű utcácskák, kereskedelmi múlt, a tenger elöntheti a főteret és ma jelentős a turizmus. Gyanítom, most tízből tízen az olaszországi Velencére gondolnak, de én történetesen a szlovéniai Piran városkáról írtam ezeket. Kevesebb mint négyezer lakossal, és a Római Birodalom előttig visszanyúló emberi emlékekkel rendelkezik ez a kisváros, amely az Adriai-tenger északkeleti sarkában található, a Trieszti öböl torkánál.

Ami Harry Potternek a dementorok, Indiana Jonesnak a kígyók, Randall "Memphis" Rainesnek a Shelby GT500 meglovasítása, azaz egy már-már mumussá váló vagy nehezen leküzdhető akadály, kicsit az lett a mi családunkban túrázás terén a Hochschwab, Ausztriában. Nem egy nehezen elérhető csúcs, "sima" turistaút is vezet fel. Mégis, már vagy három családi történet van, hogy hogyan nem jutottunk fel, különböző irányokból. Mindig (kicsit) túlságosan messze volt. Legutóbb télen jártam ott pár barátommal, de a déli útvonalon elvesztettük az ösvényt a törpefenyvesek közt. De azt gondoltam, ha már ennyiszer volt dolgunk e 2253 magas óriással, akkor leírom pár tapasztalatomat.
És most ősszel ismét nekivágtunk, hogy ezúttal bizony feljutunk a csúcsra!

Izlandi utam bejegyzés sorozatának hatodik része, melyben a sziget különböző részeiről egy-egy vízesést, tengerpartot, valamilyen állatot, egy erdőt (vagy facsoportot), egy járművet és plusz egy érdekességet szedtem össze. Ezúttal eddig kimaradt látnivalók, érdekességek Izlandról inne-onnan.