hashtagutazas

https://drive.google.com/open?id=1XKErSVLj7CgfZ2uqKBlsK7MUC_rwvHfU&usp=sharingIzland sok tekintetben különbözik Magyarországtól. Például a népesség elhelyezkedésében, csapadékviszonyokban. Ezen jellegzetességekből néhányat most térképen mutatok be. Plusz egy térkép Reykjavík közösségi közlekedési hálózatáról.

A 10 legnépesebb izlandi város elhelyezkedése

Kezdjük a népességföldrajzzal. Ezen a térképen nem csak az látszik, hogy Izland 348000 fős lakosságából (2018. január 1-jei adat) a tíz legnépesebb település és így a lakosság jelentős része a part mentén él (hisz ott lehetett halászni, illetve eleinte utak sem voltak), de a nagyobb települések kettő kivételével Reykjavíkkal együtt a sziget egyik szegletében tömörülnek.
Csak a negyedik helyezett Akureyri és a sorban tizedik Fjarðabyggð fekszik a sziget más részén. Akureyri, ez a 18000 lakosú település a Eyjafjörður fjord partján fekszik, északon. Az országon belüli fekvése a halászati adottságokat tükrözi, régebben a szigettől északra voltak a legkedvezőbb körülmények a halászat számára.
Fjarðabyggð, a nyugati fjordoknál fekvő település pedig valójában több településből áll, 1998-ban vonták össze ezeket egy önkormányzati egységbe.

Adatok: Izlandi Statisztikai Hivatal, térkép: Google My Maps, saját szerkesztés.

A térképre kattintva megnyílik Google Maps-ben.

Népességi adatok forrás: Izlandi Statisztikai Hivatal http://px.hagstofa.is/pxen/pxweb/en/Ibuar/Ibuar__mannfjoldi__2_byggdir__sveitarfelog/MAN02001.px

Izland vízhálózata (folyók és gleccserek)

Izland vízfolyásokban gazdag ország, ami egyrészt köszönhető az óceán felől érkező és sok csapadékot okozó légtömegeknek, másrészt a hatalmas jégborította felületeknek, amik olvadása is táplálja az ország vízfolyásait. Egy lelkes térképkészítő egy térképen ábrázolta a sziget összes vízfolyását és gleccserét.

A life of a mapmaker oldalról. Az eredeti megjelenés, adat források: https://ragnarheidar.carto.com/viz/f92060f0-4ad0-11e6-9c67-0e233c30368f/public_map.

Beágyazott, nagyítható verzió: https://ragnarheidar.carto.com/viz/f92060f0-4ad0-11e6-9c67-0e233c30368f/embed_map

Csapadékmennyiség Izlandon

És hogy a sok eső Izlandon mennyi csapadékot jelent, itt van az ország több pontjáról a 1961-1990-es évek csapadékmennyiségének átlaga, nem egy helyen 1000 mm feletti éves átlaggal. (Magyarországon 500-750 mm az éves érték.)

Adatok: Izlandi Meteorológia Intézet, térkép: Google My Maps, saját szerkesztés.

A térképre kattintva megnyílik az állomások helyét mutató Google térkép.

Izlandi Meteorológia Intézet 1961-1990-es évek csapadék átlaga: https://en.vedur.is/climatology/data/#aa

És a kigyűjtött adatok:

984.4mm

704.6mm

643.1mm

942.9mm

1215.4mm

1136.6mm

474.7mm

469.4mm

489.5mm

563.5mm

435.0mm

563.7mm

732.5mm

588.0mm

765.6mm

1410.0mm

1228.5mm

1452.6mm

1801.9mm

1644.8mm

1588.6mm

990.8mm

938.0mm

1117.3mm

1136.3mm

1372.6mm

1116.9mm

A Google Maps/Bing Maps által nem ismert helyeket a http://www.fallingrain.com és a https://www.yr.no/ weboldalon azonosítottam be.

Reykjavíki buszjáratok

Izlandon a közösségi közlekedés távolsági buszjáratokból és a fővároson belüli buszjáratokból áll. A Reykjavík és a környéki városok által üzemeltetett busztársaság, a Strætó járatainak 2018 őszén érvényes útvonalai is nyilván kirajzolnak egy képet a fővárosról. Erre a térképre raktam rá néhány érdekes, híres épületet: a tengerparton álló koncert központot (Harpa), a városból kiemelkedő dombon magasadó, égbe törő evangélikus templomot (Hallgrímskirkja) és az izlandi parlament épületét (Alþingishúsið).

A Strætó járatai térképen: https://straeto.is/uploads/files/590-5423efac2e.pdf